Fekvése, határai

Finnország Európa északi részén található, egy prekambriumi platóvá kopott pajzson terül el. A következő országokkal határos: északon Norvégia, keleten Oroszország, délen a Finn-öböl, délnyugaton a Balti-tenger és nyugaton Svédország és a Botteni-öböl. Az ország területe 338 000 km², ezzel Magyarország területének körülbelül három és félszerese.

Domborzat

Finnországot az ezer tó országának is nevezik. Ez az elnevezés nem a legpontosabb, ugyanis 187 888 tavat és 179 584 szigetet tartanak nyilván. A finn táj többnyire lapos síkság néhány dombbal tarkítva. Legmagasabb pontja a Haltitunturi, 1328 m magas, Lappföld legészakibb pontján, a norvéghatárhoz közel. A tavakon kívül a táj erdőkkel borított (nagyon kevés a termőföld). A legtöbb sziget délnyugaton található, az ålandiszigetvilág részeként, valamint a déli partvidék mentén a Finn-öbölben.

A felszínt a jégkorszakban a jégtakaró alakította ki. Rengeteg a morénató, a mindenfelé látható csupasz gránitsziklákat is az akkori gleccserek szállították mai helyükre.

Vízrajz

A tó definíciója Finnországban: 500 m²-nél nagyobb állóvíz. Így számolva a finn statisztika 187 888 tavat tart nyílván. Közöttük a legnagyobb a Saimaa-tó 4400 km² területtel. A tavak, természetes vízfolyások és mesterséges csatornák hálózatának komoly szerepe van az áruszállításban.

A jégkorszakgleccserei nem csak számos tavat alakítottak ki, hanem az alacsony tengerparton sok-sok szigetet is. Szám szerint 179 584-et. Két fő csoportra oszthatók - inkább logikailag, mint földrajzilag: délnyugaton az Åland-szigetek és a déli part előtt fekvő szigetek. Szigetek a nagyobb tavakon is vannak.

Éghajlat

Az éghajlat hideg, időnként kemény telek és viszonylag meleg nyarak által jellemzett északi mérsékelt. Hótakaró délen négy, északon hat-hét hónapon át fedi a tájat. A Golf-áramlat hatására az éghajlat lényegesen melegebb, mint az az Egyenlítőtől való távolságból következnék.

Finnország területének egynegyede a Északi-sarkkörtől északra fekszik. Itt figyelhető meg az éjféli nap jelensége. Annál tovább tart, minél északabbra megyünk. Finnország legészakibb pontján a Nap 73 napig süt nyáron egyfolytában, telente 51 napig nem kel föl.

Növény- és állatvilág

Finnország növényvilága fajokban meglehetősen szegényes. Egészen délen keskeny sávban közép-európai jellegű vegyes lombhullató erdő díszlik. Az ország legnagyobb részén tajga nő, az orosz tajga folytatása. A legészakibb területeken megint csak keskeny sávban állandóan fagyott talajon tundra él. Az ország 60%-át egybefüggő erdőségek fedik. (Svédországban ez az arány 59%, Németországban 25%, Magyarországon 17%.)

Finnország állatvilága viszonylag gazdag. Az emlősök közül 67 faj él ezen a vidéken. A nagyobb ragadozók már jórészt kipusztultak, ugyanakkor rengeteg róka, kisebb prémes állat tenyészik az északi vidékeken. Jelentősen nagy, és vadászható is a medve- és a farkasállomány. A jávorszarvasok száma a 150 000-et is meghaladhatja, évente 30-40 000 egyed kilövését engedélyezik. A rénszarvas az északi vidékek legfontosabb háziállata, vadon él az év legnagyobb részében. A tavak halban gazdagok, csuka, sügér, lazac a horgászok zsákmánya.

Nemzeti Parkok 

A növény- és állatvilág változatosságát - a biodiverzitást - a hatalmas területű nemzeti parkok rendszerével tartják fenn. 36 igazgatási szempontból különálló nemzeti park van.

Természeti világörökség 

Svédországgal közös természeti világörökség Merenkurkku szigetvilága. Ez a Botteni-öböl legkeskenyebb részén található.